Japán - A világ legszigorúbb szelektív hulladékgyűjtése
„Itt még alá kell írnia, hogy minden esetben szelektíven fogja gyűjteni a hulladékot” – mondja a bérbeadó a bérleti szerződés aláírásakor. „A lakásban talál majd egy cetlit, amely részletesen elmagyarázza, melyik hulladékot mikor szállítják el.” Ha pedig nem írja alá, hogy követni fogja ezeket az előírásokat? „Akkor a szemetét nem fogják elszállítani” – teszi hozzá a bérbeadó. Ez egy folyamat, amin mindenki átesik, aki Japánban lakást szeretne bérelni. Mert itt senki sem engedheti meg magának, hogy például firkálja a falakat vagy az utcára dobálja a szemetet. A hulladék felelős elhelyezése kötelező, és ez egyáltalán nem könnyű feladat.
Tokió Shinjuku városrészében például péntekenként gyűjtik be a papírt. Az üvegeket, PET-palackokat, aeroszolos flakonokat, spray-ket és elemeket minden hónap utolsó péntekén lehet kidobni – külön erre a célra kijelölt zsákban. Minden második kedden a könnyen újrahasznosítható műanyagok kerülnek sorra. Szerdán és szombaton érkezik a komposztálható hulladék.
A különböző típusú hulladékokat külön tárolókba kell tenni. A közösségi házak bejáratánál vagy az épületek mellett található feliratok részletesen mutatják, melyik napon mit lehet kihelyezni – még azt is feltüntetik, hogy csak az előző este tehető ki a szemét.
A legmeglepőbb azonban nem is a szigorú szabályok, hanem az, hogy működnek. Például Kamikatsu, Japán délnyugati részén, ahol mindössze 1600-an élnek, elhatározták, hogy a település teljesen hulladékmentes lesz. A lakóknak kell gondoskodniuk róla, hogy saját maguk osztályozzák, tisztítsák és újrahasznosítsák a hulladékot – és mindez csodálatra méltó pontossággal működik.
Sokan azt gondolják, hogy Japán ilyen szigorú szelektálása egy különösen hatékony hulladékgazdálkodási rendszer része. De a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek szerint Japán a világon az USA után a második legnagyobb hulladéktermelő. A paradoxon: ez nem is elsősorban a szabályokon múlik, hanem a japán tisztaságkultúrán.
A japán nyelvben például külön szó van arra, hogy valami „szép”, „tiszta” vagy „rendezett”. Ez a „kirei”, és sokat elárul a japán gondolkodásmódról. Az is hozzátartozik, hogy Japánban a szabályokat jobban tiszteletben tartják, mint sok nyugati országban.
Több mint a fele elégetésre kerül
A hulladék jelentős részét akár meg is lehetne spórolni – már ha nem termelnék ennyit. Sőt, sok esetben a hulladékégetés nem is a körforgásos gazdálkodást szolgálja. A hivatalos adatok szerint a szemét 56%-át újrahasznosítják – de valójában a felét energia előállítására elégetik.
Habár japán cégek az utóbbi években csökkentették az égetés során kibocsátott szennyező anyagokat, a környezeti lábnyom továbbra is jelentős. A japán kormány célja, hogy 2050-re klímasemleges legyen az ország – ennek érdekében új újrahasznosítási szabályokat vezettek be. Például a szupermarketek már nem használhatnak egyszer használatos csomagolásokat, a cégeknek pedig újra kell hasznosítaniuk termékeiket.
A példaértékű rendszer azonban továbbra is főként a japán háztartások érdeme.
