Tanulmány mutatja: a halak tudnak összeadni és kivonni

Tekintettel erre a képességre, felmerül a kérdés, hogy miért beszélünk még mindig „primitív” vagy „alacsonyabb rendű” állatfajokról – írják a Bonni Egyetem kutatói a Scientific Reports című szaklapban. Egy nagy és strukturált agy ezek szerint nem feltétlenül szükséges az összetett kognitív feladatok megoldásához.
A tudósok kék malawi sügérekkel és pávaszemes tüskésrájákkal végezték a kísérletet: a ráják egy medencében úsztak, ahol minden próbában egy kártyát kaptak, rajta meghatározott számú színes szimbólummal. A kék szín azt jelentette: „adj hozzá 1-et”, a sárga: „vonj ki 1-et”. Ezután az állatoknak egy nyíláson kellett áthaladniuk, majd a medence hátsó részében két különálló terület közül kellett úszniuk az egyikhez, ahol jutalom várta őket.
A két területet újabb kártyák jelölték, melyek vagy a helyes, vagy a hibás megoldást mutatták a korábbi feladatra. Ha például a halak két kék szimbólumot láttak („+1”), akkor ahhoz a területhez kellett úszniuk, amelyen három szimbólum volt. Egy olyan kártya, amelyen kettő vagy négy szimbólum szerepelt, hibás megoldást jelzett volna. A sügérek esetében a kísérleti elrendezés kissé eltért, de az alapelv ugyanaz maradt.
Összességében a sügérek 381 próbából 296 alkalommal adtak helyes választ az összeadásra – ez 78%-os találati arány. A ráják még jobban teljesítettek: 94%-os volt a sikerarányuk. Kivonás esetén a sügérek 69%-ban, a ráják 89%-ban döntöttek helyesen.
A kutatók szerint az eredmények azért is meglepőek, mert a számolási képességnek nem ismert közvetlen túlélési előnye ezeknél az állatoknál. Talán ez idáig ismeretlen viselkedésformák rejlenek e számolási képességek mögött – vélik a kutatók.